Ecseri Horgásztó Honlapja

Felnőtt: 3000 Ft (2 db nemes, 3 kg egyéb) Ifjúsági: 2000 Ft (1 db nemes, 3 kg egyéb)
"ÚJ" SPORTJEGY: 1500 Ft (1db bot, hal nélkül) Vendégeknek: 04.1.- 09.30. - 07-19H.

Vendégkönyv megtekintése

30 - 60 / 66 bejegyzés	Új bejegyzés
Név	Üzenet
enihol-Veress gyula	fentiekből számomra: 1.- egyesületbe belép, 2.- állami jegyet vesz, 3.- állami jegy birtokában vehet az egyesülete kezelésében lévő területre területi engedélyt. (állami jegy birtokában természetesen több területre is válthat akár éves területi engedélyt) ezek szerint az egyesületi tagságnak nem feltétele a területi eng. megléte, illetve a szavazati jogot sem befolyásolja - nem vagyok jogász, jó lenne egy kis segítség a fentiek értelmezéséhez! Jó az értelmezés! Horgászjegy+Tagdíj befizetés/ez alól is van kivétel/ jogosít a szavazáshoz !Azért gondoltam a kiegészítést az előző évre szóló Területi jegy kiegészítésével,mert így elkerülhető lenne az,hogy belép multi +100 barátja és holnaptól rendezkedik.

En	A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. a törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei: - Állami horgászjegyet az a ( 14. életévét betöltött ) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja. MOHOSZ honlaprol idézet, 1. bekezdés: állami jeggyel rendelkező válthat területi engedélyt 2. bekezd:állami jegyet az válthat, aki igazolja horgász szervezeti tagságát, stb. fentiekből számomra: 1.- egyesületbe belép, 2.- állami jegyet vesz, 3.- állami jegy birtokában vehet az egyesülete kezelésében lévő területre területi engedélyt. (állami jegy birtokában természetesen több területre is válthat akár éves területi engedélyt) ezek szerint az egyesületi tagságnak nem feltétele a területi eng. megléte, illetve a szavazati jogot sem befolyásolja - nem vagyok jogász, jó lenne egy kis segítség a fentiek értelmezéséhez!

En	Szia enihol, ez a te javaslatod, szerintem méltányos , szerinted a következő közgyűlésen ennek megfelelően lehet majd szavazni? Vagy előbb ezt is meg kell szavazni? :-)

enihol	A törvény szerint az rendelkezik szavazati joggal,aki a egyesületi tag. Nem kell,hogy Állami jeggyel,vagy területi engedéllyel rendelkezzen csupán a tagsági viszony szükséges. Nálunk a Horgászegyesületi tagság alapfeltétele az egyesületnél kiváltott Állami Horgászjegy is ,ha jól tudom,de a Területi engedély nem.A közgyűlés előtt a szavazati jogok rendezésére a javaslatom:2011-es évben váltott területi engedély,2012.Állami Horgászje 2012.es tagdíj befizetése.

enihol	Egyesület EGYESÜLETEK (1989:II.tv.) 1. AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI 1.1. Az egyesülési szabadság Az Alkotmány 63. §-a szerint a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetoleg azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint az egyesülési jog mindenkit megilleto alapveto szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetoleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. 1.2. Az egyesület definíciója a Ptk. alapján: Az egyesülési jog alapján létrehozható szervezetek egyik fajtája az egyesület, amely a Ptk. szerint olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezo szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. 1.3. Az egyesülési szabadság korlátai, az egyesület célja 1.3.1. A törvény szerint: 1. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, azaz a társadalmi szervezetek tevékenysége nem irányulhat a hatalom eroszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetoleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. 2. Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg buncselekményt és buncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. 3. Egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Egyesület elsodlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A fentiekbol látható, hogy a jogszabály negatívan határozza meg az egyesület jogszeru céljait és az nem tartalmaz kimeríto felsorolást az egyesület által végezheto tevékenységek vonatkozásában. Ebbol az következik, hogy az egyesület minden olyan cél megvalósítására alapítható, amelyet jogszabály nem tilt. 2. AZ EGYESÜLET MEGALAKULÁSA (Etv. 2-3.§. ;6-7.§.) 2.1. Ki hozhat létre egyesületet? 1. a magánszemélyek, 2. a jogi személyek, valamint 3. ezek jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezetei 2.2. Alakuló közgyulés Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintézo és képviseleti szerveit megválassza. A 10 alapító tag nemcsak magánszemély lehet, hanem a 2.1 pontban foglaltak szerint akár szervezet is. 2.3. Alapszabály 2.3.1. Milyen elveknek kell megfelelnie az alapszabálynak? Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkituzéseknek megfeleloen biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló muködését, elosegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A bírói gyakorlat szerint nem sérti a társadalmi szervezet demokratikus muködését, ha a szervezet egyes tagjait –pl. az alapító tagokat - az alapszabály többletjogokkal ruházza fel. 2.3.2. Az alapszabály kötelezo tartalmi kellékei: 1. a szervezet neve 2. célja 3. székhelye 4. szervezete 2.3.2.1. Az egyesület neve E vonatkozásban a Legfelsobb Bíróság a névazonosság, a névvalódiság és névszabatosság követelményét állította fel Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalásában: Ezek a követelmények megfelelnek az alapítványok esetén kifejtettekkel (ld.2.5.2.1.), a következo kiegészítésekkel: A névkizárólagosság követelménye azt jelenti, hogy a társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló muködési körben tevékenykedo, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétol különböznie kell. A társadalmi szervezeteknél a névkizárólagosság a muködési területtol függetlenül érvényesül mindazokkal a társadalmi szervezetekkel szemben, amelyek az ország területén bárhol, azonos muködési körben tevékenykednek. Az azonos muködési kör társadalmi szervezetek esetén a társadalmi szervezetek céljára tekintettel állapítható meg. 2.3.2.3. Az egyesület célja: Lásd: 1.3. pont 2.3.2.4. Az egyesület szervezete: A társadalmi szervezet alapszabályának tartalmaznia kell, hogy kik a tisztségviselok. Ezen kívül a társadalmi szervezetet nem lehet nyilvántartásba venni, ha szervezeti felépítése ellentmondásos, az alapszabályból nem derül ki, hogy mely szervet kell a szervezet legfobb szervének tekinteni. 2.4. Az ügyintézo és képviseleti szervek megválasztása Az egyesület alapszabályának elfogadása után kerülhet sor az ügyintézo és képviselo szervek megválasztására. Ha ez nem történik meg, a bíróság nem veszi nyilvántartásba az egyesületet. Az alakuló közgyulés ülésérol felvett jegyzokönyv napirendjébol tehát annak kell kiderülnie, hogy a közgyulés az alapszabályt elobb fogadta el, mint ahogy megválasztotta a vezeto tisztségviseloket. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az egyesület megalapításának kérdését az elso napirendi pontban kell kimondani. 3. AZ EGYESÜLET BEJEGYZÉSE 3.1. Mikor kérheto a bejegyzés? Az egyesület megalakulását követoen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben eloírt feltételeknek eleget tettek. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre, azaz bírósági jogeros bejegyzését követoen nem muködhet. 3.2. Ki kérheti és hol a bejegyzést? A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az egyesület képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell eloterjeszteni 2003. január 1. napjától. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyulés jegyzokönyvét, a jelenléti ívet, a vezeto tisztségviselok nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról és arról, hogy velük szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását ahhoz, hogy az egyesület a székhelyként megjelölt ingatlant használhassa. Ez utóbbi hozzájáruló nyilatkozat tartalmából ki kell derülnie, hogy az egyesület az ingatlant milyen jogcímen használja, amely jogcím lehet pl. bérlet – abban az esetben, ha a szervezet fizet a használatért, vagy szívességi használat –azesetben ha a használat ingyenes. Az egyesületet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetoleg a Fovárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vételrol 60 napos határidon belül határoz. A határido a bíróság vezetoje részérol egy ízben 8 nappal meghosszabbítható. Ha a 68 nap úgy telik le, hogy a szervezet a bíróság valamennyi felhívását teljesítette, az egyesület automatikusan bejegyzodik. A hiánypótlási felhívás szervezet általi teljesítéséig eltelt ido a 68 napos határidobe nem számít bele. 3.3. Mit vizsgál a bíróság a nyilvántartásba vételkor? 3.5.1. Az alapítás tekintetében: 1. az alapítás a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel 2. az alakuló közgyulésen történtek igazolása: A kérelmezonek hitelt érdemlo módon, a jelenlevok aláírásával igazolnia kell, hogy: · legalább tíz alapító tag az alakuló ülésen részt vett, · a szervezet megalakítását kimondta, · alapszabályát megállapította, · és az alapszabályban meghatározott képviseleti és ügyintézo szerv tagjait megválasztotta. 3. az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemei megvannak Ezen belül a névkizárólagosság követelménye megvalósulásának érdekében a bíróságnak indokolt esetben meg kell keresnie a Legfelsobb Bíróságot, amely a társadalmi szervezetek országos nyilvántartását vezeti 3.5.2. Az egyesület célja tekintetében megjegyzendo: Elsodlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani egyesület. Ez akkor állapítható meg, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység és az ebbol származó bevétel a meghatározó. 3.5.3. Az ügyintézo és képviseleti szervek tekintetében fontos tudni: A tisztségviselok megválasztása vonatkozásában a bíróság a következoket vizsgálja: 1. az ügyintézo és a képviseleti szerv tagjai nyilatkoztak-e az állampolgársághoz kapcsolódó feltételek meglétérol és arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától (ld.4. fejezet) 2. az egyesület ügyintézo és képviseleti szervét törvényesen választották-e meg Az alakuló közgyulési jegyzokönyvben név és lakcím feltüntetésével meg kell jelölni a megválasztott tisztségviseloket. 3.5.4. Az egyesület vagyona tekintetében jó tudni: Az alapszabályban az egyesületi vagyon lehetséges forrásairól kell rendelkezni, azonban - az alapítványokkal ellentétben – nem szükséges induló vagyont a szervezet rendelkezésére bocsátani. 3.5.5. A kérelmet benyújtó személy: A nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó képviselo jogosultságát vizsgálni kell. Ennek érdekében - a képviselo személyének azonosíthatósága miatt - a társadalmi szervezet megválasztott tisztségviseloi nevét és lakcímét –így a képviselojét is - az alakuló közgyulési jegyzokönyvben fel kell tüntetni. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani és két tanúval le kell tanúztatni. A tanúk nevét és címét a nyomtatványon fel kell tüntetni. 3.6. Mi történik, ha nem felel meg az egyesület a fenti követelményeknek? Amennyiben a társadalmi szervezet alapítása, illetoleg az alapszabály a törvényi feltételeknek nem felel meg, az eljáró bíróságnak a nyilvántartásba vétel megtagadása következményének kilátásba helyezésével a kérelmezot a hiányok pótlására elozetesen fel kell hívnia. A hiánypótlási felhívás kézhezvételétol a hiányok pótlásáig eltelt ido a bíróság részére eloírt 60 + 8 napos elintézési határidobe nem számít bele. 3.7. Milyen jogorvoslatot lehet igénybe venni a bíróság végzése ellen? A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételérol vagy annak megtagadásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. 3.8. Változások bejelentése A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni. 4. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 4.1. Kik lehetnek az egyesület tagjai? Egyesület tagja bárki lehet, állampolgárságra való tekintet nélkül. 4.2. A tagság keletkezése és megszunése Az egyesületi tagság keletkezése és megszunése viszonylatában az önkéntesség elve érvényesül. A bírói gyakorlat a tagsági jogviszonnyal összefüggésben a következo tételeket munkálta ki: Az egyesületi tagsági viszony fenntartása az egyesületi tag döntési körébe tartozik. Abban az esetben, ha a tag ki akar lépni az egyesületbol, akkor tagsági jogviszonya kilépési szándéka bejelentésének idopontjában szunik meg, és e megszunés nem teheto függové pl. az egyesület elnökségének hozzájárulásától · A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot A tagi jogviszony megszunése csak elozetes felhívás, figyelmeztetés kiadását követo idore írható elo · A tag az egyesületbol csak megfelelo eljárás (pl. fegyelmi eljárás) lefolytatását követoen zárható ki. Az eljárás során közölni kell az érintett taggal, hogy mit rónak a terhére és részére meg kell adni a védekezés lehetoségét. Nemcsak a vétséget bizonyító, hanem az esetlegesen mento vagy enyhíto körülményeket is figyelembe kell venni. Az eljárás lezárásakor határozatot kell hozni, amelyet a tagnak kézbesíteni kell. A határozat ellen az érintett jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati lehetoségrol a tagot tájékoztatni kell. Lehetoleg biztosítani kell a tag részére az alapszabályban egy szervezeten belüli jogorvoslati lehetoséget, azaz pl. az elnökség által meghozott kizáró határozatot a közgyulés elott lehetoleg meg lehessen támadni. A jogeros döntéssel szemben az érintett a döntésrol való tudomásszerzéstol számított 30 napon belül a bíróságon keresetet terjeszthet elo. 4.3. A tagok egyenloségének elve A tagegyenloség elve abból az alapelvbol fakad, miszerint a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkituzéseknek megfeleloen biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló muködését, elosegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Ebbol következoen nem lehet a fizetendo tagdíj mértékétol függoen megállapítani a szavazati jog terjedelmét, mert az az egyesülési jogban érvényesülo tagegyenloség elvét sérti. Minden tagnak tehát egyenlo, azaz egy szavazata van. Különbséget lehet tenni a bírói gyakorlat szerint rendes, tiszteletbeli és pártoló tag között, azonban az egyes tagi osztályokhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket az alapszabályban nagyon pontosan körül kell írni. A gyakorlatban meghonosodott tétel, hogy a rendes tag teljes jogkörrel rendelkezik és tagdíjat fizet, a tiszteletbeli és a pártoló tag tagdíjfizetési kötelezettséggel nem rendelkezik, azonban döntési jogosítványa sincs, pusztán tanácskozási joggal vehet részt a közgyulés ülésein. 4.4. A tagok jogai és kötelességei 4.4.1. Milyen jogai vannak az egyesület tagjának? 1. Részvétel: A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein. 2. Választás: A tag választhat és választható az egyesület szerveibe. A bírói gyakorlat szerint nem törvénysérto a társadalmi szervezet alapszabályának az a rendelkezése, mely szerint az elnököt az elnökség választja meg, ha egyébként az egyesület tagjainak választási és választhatósági jogát az alapszabály biztosítja. 3. A bírósághoz fordulás joga: Az egyesület valamely szervének törvénysérto határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság elott megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 4.4.2. Az egyesületi tag kötelezettségei A tag köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, így pl. a rendes tag köteles az egyesület által megállapított éves tagdíjat a szervezet részére határidoben megfizetni. Az egyesület ellenkezo esetben a tag ellen fegyelmi eljárást indíthat. A társadalmi szervezet azonban - a tagja elleni fegyelmi eljárás során - a fegyelmi szabályzat eloírásához kötve van. 5. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI RENDJE (Etv.: 11-12.§.) 5.1. A legfobb szerv 5.1.1.Az egyesület legfobb szerve: 1. a tagok összessége, vagy 2. a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (pl. küldöttgyulés). Ezen utóbbi szerv megválasztására akkor szokott sor kerülni, ha az egyesület nagyszámú tagsággal rendelkezi. Szakmai egyesületek esetén elofordul, hogy a szervezetnek többszáz tagja van, ilyen esetben pl. minden 10 vagy 100 tag egy-egy küldöttet választ és ezen küldöttek lesznek jogosultak a küldöttgyulésen szavazatukat leadni. Küldöttgyulés megválasztása esetén a közgyulés elveszti legfobb státuszát. 5.1.2. Mikor kell összehívni a legfelsobb szervet? 1.Lehetséges:szükség szerint 2.Kötelezo 1. legalább ötévenként ( a gyakorlatban minden egyesület, tehát nemcsak a közhasznú szervezetek esetében elvárja a bíróság, hogy a legfobb szerv évente legalább egyszer összeüljön) 2. ha a bíróság elrendeli (az ügyész keresete alapján) 3. ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettol eltéroen meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja. 5.1.3. Hány tag jelenléte szükséges a legfobb szerv határozatképességéhez? Az egyesület közgyulése határozatképességéhez a tagok több mint ötven százalékának a jelenléte szükséges a demokratikus muködési szabályok szerint. 5.1.4. A legfelsobb szerv hatásköre A.) Kizárólagos: 1. az alapszabály megállapítása és módosítása; 2. az évi költségvetés meghatározása; 3. az ügyintézo szerv évi beszámolójának elfogadása; 4. Az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; 5. közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági jelentés és ha van befektetési tevékenység, a befektetési szabályzat elfogadása 6. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal B.) Az alapszabály a legfelsobb szerv helyett az egyesület más szervére bízhatja: 1. évi költségvetésének megállapítását 2. az ügyintézo szerv évi beszámolójának megtárgyalását 5.2. A képviseleti és ügyintézo szervek A törvény foszabályként titkos szavazást ír elo a szervek megválasztásával kapcsolatban, de az alapszabály ettol eltéroen is rendelkezhet. Az egyesület ügyintézo és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetoleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezo nem magyar állampolgár, valamint - az egyesület nemzetközi jellege esetén - más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. 6. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE 6.1. Az ügyészség törvényességi felügyelete Az egyesület muködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a muködés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 6.2. A bíróság elotti peres eljárások fajtái: 1. Az egyesület tagja által az egyesület valamely szerve törvénysérto határozatának megtámadása. 2. Az ügyész által törvényességi felügyelete körében indított perek. A bíróság az ügyész keresete alapján: 1. megsemmisítheti az egyesület törvénysérto határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; 2. a muködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az egyesület legfelsobb szervét; 3. ha az egyesület muködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenorzésére felügyelobiztost rendelhet ki; 4. feloszlatja az egyesületet, ha az egyesülési jog gyakorlása o sérti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, azaz tevékenysége a hatalom eroszakos megszerzésére, gyakorlására vagy kizárólagos birtoklására irányul o buncselekményt vagy buncselekmény elkövetésére való felhívást valósíthat meg, valamint o mások jogainak és szabadságának sérelmével jár. 5. megállapítja az egyesület megszunését, ha legalább egy éve nem muködik vagy tagjainak száma tartósan az egyesülési jogról szóló törvény által megkívánt létszám (10 tag) alatt van. A megyei bíróság, ill. a Fovárosi Bíróság rendelkezik hatáskörrel mind a nyilvántartásba vételi és ezzel kapcsolatos egyéb nemperes, mind a peres eljárásokra. 6.3. A hatóságok szerepe Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez vagy valamilyen feltételhez köt vagy egyéb módon szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkezo állami szerv a hatósági ellenorzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. 7. AZ EGYESÜLET MEGSZUNÉSE 7.1. Megszunési okok 1. feloszlás (amelyet a legfobb szerv mond ki) 2. más társadalmi szervezettel való egyesülés 3. szétválás 4. feloszlatás 5. megszunésének megállapítása (pl. azért, mert tagjainak létszáma tartósan 10 alatt van)

Szatmári Zsuzsanna	Üdvözletem! Már biztosan van fél éve is, hogy beszéltünk a kölcsönös linkcseréről. Mi nyomban feltettük az oldalatokat a mienkére (** viszont én nem találom a dart klub lapját. Lehetséges, hogy történik valamiféle előrelépés ez ügyben? Tisztelettel: Szatmári Zsuzsanna EKSE Darts Club

hegedüs dániel	érdeklődnék mikor telepités mi és mennyi?

Dudás Diána	Szeretnék eladni egy horgászbotot. FALCON Majestic 5m, 10,30g bolognai horgászbot. Ára: 20.000 Ft A bot teljesen új! Érd.: 06/70 3742434

hegedüs dániel	junius2án mennénk pecázni és érdekelne addig lesz e telepitve mi és mennyi mennyiség?

Hegedüs Dániel	És még az is érdekelne hogy van e benne csuka????????

Hegedüs Dániel	Jónapot. Érdeklődnék hogy lehet ojat ketten mennénk horgászni 3-án de csak nekem van érvényes engedéjem lehet e ojan hogy enyémre vennénk két napijegyet és két-két bottal horgásznánk munkatársammal??????? válaszukat előre is köszönöm. dani

Gera Zoltán	Tisztelt horgász emberek! Azért kerestem fel ezt a fórumot, hogy egy kis adatot gyűjtsek! Úgy gondolom többet kellene foglalkozni a horgász társadalommal! Beszéltem Gyomaendrőd Polgármesterével engedélyeztettem sok mindent! Azt szeretném megkérdezni önöktől lenne e kedvük igen kevés összegért nagyon jó minőségű holtágakon és folyókon horgászni? Pl.: Gyomaendrőd Bónom zug, Sóczó zug, Templom Zug, Hármas körös, Ha felkeltettem érdeklődésüket kérem írjanak egy elérhetőséget a zoltangera.hh@gmail.com email címre!

zoli	jónapot Érdeklődenék hogy a COMPÓ elvihető-e?

Laci	Kedves Juci! Bármelyik hétvégén 7.00- 19.00 óráig lehet horgászni napijegy ellenében. amely 2500.-Ft. és a halőrnél kapható.

Juci	üdvözletem! Nagyon megtetszett a tavacska.Kipróbálnánk valamelyik hétvégén.Érdeklődnénk,h mennyien vannak ilyenkor a horgászok?pici tóról van szó és gondolom vannak állandó vendégek befér-e egy betévedt hohóóhorgász?üdv:juci

Hegedüs Dániel	mikor lesz telepítés a tavon?

Pali	Szia Dániel! Mostanában volt telepítés, konkrétan (06.18-án) 150Kg ponty. Most az amurok is szépen mennek.

Pali	Szia Zoli! Javaslom, hogy hívd fel a megadott számot, ott tudnak Neked konkrétan segíteni.

hegedüs dániel	mikor lesz telepités a tavon? tudja valaki? 3 hete kint voltam egésznap semmit nem fogta.

Hegedüs Dániel	Tisztelt vezetőség! tegnap beszéltem önnel hogy szombaton mennék horgászni de sajna nem tudok mert dolgoznom kell meni mégis! máskor meglehet oldani amit megbeszéltünk tegnap? Hegedüs Dániel

Zoli	Sziasztok! Segítség kellene: feleségem rendelkezik horgászvizsgával, de igazolványa 1983-as, előző férje nevén. Azóta nem használta. Miket kell tennünk, kiváltanunk, befizetnünk stb. (árak is érdekelnének) hogy évi 2-3-4 alkalommal horgászhassunk napijegyért ezen a szép Ecseri horgásztavon? (Ill. esetleg emellett a Naplás-tón?). Sajna nem értünk hozzá, hol és milyen tagoknak kell lenni, mennyiért...Előre is köszi, üdv Zoli, Rákoskert

Pali	Sajnos ez gondot okoz, mert csak érvényes engedéllyel lehet a tón pecázni.

Sz.Szily	Sziasztok lenne egy fontos kérdésem.SZeretnénk lemenni a tóra pecázni a hétvégén, de nem vagyunk tagok,és a horgászigazolvány ebben az évben nincs még meghosszabítva.Probléma ez szerintetek?

Attila	Ja es Horvath Zoli Rettegj.Csak ezert jovok haza Irorszagbol, hogy letaszitsalak a tronrol. Ja es Laciba kiraly az oldal... Furi Attila

Attila	Hat en mar nagyon regen voltam kint, de azt hiszem meg mindig en vagyok a legjobb. Ennek megprobalok eleget tenni augusztusban.. Furi Attila

Palee	Minap kint voltam a tón, 2 szép kapást is elrontottam. Az elsőnél lassú voltam, a második meg leakadt. De legalább szép szinem lett

jocó	örülök,hogy személyesen is eljutottam erre a kicsi ,de nagyszerű tóra.mind a fogadtatás mind a halfogás külön élmény volt sok ilyen tavacska kellene a környékre,de szerencsére másikat nem találtam A viszontlátásra JOCÓ

imehesz	nagyon jo az oldal. ugyesek vagytok . . . youtube.com/watch?v=R4fel-0wiJw udv, iM

Vezetőség	Köszönjük a hozzászólásokat. Gratulálunk a halakhoz, s várjuk vissza!

Tibi	Ma voltunk kint először a tón, miután rátaláltunk az Interneten. Fiammal 3 nagy pontyot fogtunk! Ide még visszatérünk!

<< < 1 2 3 > >>

Hírlevél

Támogatónk, az takarékos közlegetés támogatója: HHO generátor