|
A 3350 lakosú község Budapesttel határos, környéke már a magyarok honfoglalása után benépesült.
1737-ben gróf Grassalkovich Antal megalapította az Ecseri Római Katolikus plébániát. 1740-ben egy régi kápolna helyén Páduai Szent Antal tiszteletére egytornyú római katolikus templomot építtetett. Ez a templom ma a község egyetlen műemléki épülete. A múlt méltó emlékezetére 1996-ban felavatták a Szabadság téri emlékparkot, és a II. világháborús emlékművet. A 2000. évben épült meg a millenniumi park emlékkővel, országzászlóval. Ecser híres gyönyörű népviseletéről és hagyományairól.
Minden év februárjában rendezik meg a Nős és Páros Bált, ahol népviseletben szokás megjelenni. Nagy népi ünnep a május elsejei majális. Júniusban, Antal-nap hétvégéjén megáll a forgalom a falu főutcáján, a Széchenyi utcán a búcsú miatt, legnagyobb ünnepük mégis Szent István ünnepe augusztus 20-án.
Címerünket az Õsi Magyar Történelmi Címereinkért Alapítvány képviseletében Szabadiné Sinkó Ilona képzõmûvész, címerfestõ készítette a millennium évében.
A pajzs vágásai (vízszintes osztásai) Ecser természetfóldrajzi adottságaira utalnak. A pajzsfõn található cserfa a legõsibb motívum, amely a történelem folyamán állandó elemként jelenik meg községünk pecsétjein. A fa oldalán látható csemeték a folytonosságot, a jövõt jelképezik.
A pajzsderék egyik eleme egyetlen mûemlékünk, a római katolikus templom, amely az 1740-es években épült, gróf Grassalkovich Antal kezdeményezésére - Páduai Szent Antal tiszteletére. A templom egyben ezeréves keresztény államiságunk jelképe is. A másik elem a népviseletbe öltözött lakodalmas menet, címerünkön való megjelenése az õsök emlékének tiszteletére utal. A XVIII. sz. folyamán Ecseren megtelepedõ szlovák családok hûen õrizték, és adták tovább nemzedékrõl-nemzedékre hagyományaikat. Ezek a tradíciók fellelhetõk a XX. sz. derekán is a néphagyományokban gazdag ecseri lakodalmasban. Többek között emiatt lett ez az emlék Rábai Miklós koreográfiájának egyik forrása, amely a világ számára ismertté tette Ecser nevét.
Ecser község történetéről a hivatalos honalpon olvashat részletesen, köszönet érte Azódi Csabának! http://www.ecser.hu
|